203 nap nem kis idő, pláne egy profi teniszező karrierjét tekintve. Ez a 203 nap pedig még hosszabbnak tűnhet, ha sikertelenség lengi körül. Márpedig ennyi idő telt el azóta, mióta a volt világelső tornát tudott nyerni. A Cincinnatiben zajló verseny fináléja nem úgy indult a svájci számára, ahogy azt eltervezte, és ahogy azt talán a többség várta. Mardy Fish gondolt egy merészet és rövidítésben behúzta az első szettet. A játszma elhappolásához még élete játéka sem kellett, hiszen Federer is mélyen a tudása alatt teljesített. Ez amúgy jellemző volt az egész meccsre, nem minden idők legszínvonalasabb mérkőzése volt, de a több mint két és fél órás küzdelem alatt azért meg-megvillantottak valamicskét a tenisz szépségeiből. A második felvonásban a srácok szinte lekopírozták az elsőt, csak épp fordított végkimenetellel. Ezúttal Roger bizonyult (sokkal) jobbnak a tie-breakben, mondhatni leradírozta a pályáról Mardyt, és 7-1-gyel kiegyenlítette az állást. Következhetett a mindent eldöntő utolsó játszma, mely 4:4-ig a megszokott mederben csordogált, ám ekkor a meccsen először brékelni tudott az egyik játékos, méghozzá Federer, és így esélyt kapott, hogy kiszerválja a mérkőzést, amit könyörtelenül ki is használt, ezzel idei második tornagyőzelmét aratta, s így megszabadult a 203 napja a vállain nyugvó tehertől.

Elmondhatjuk azonban-hogy csakúgy mint Nadal esetében- ez a játék nem lesz elég egy US Open győzelemhez. Mind a Matadornak, mind FedExpressznek bőven van még munkája, hogy ne csak nevük, hanem játékuk alapján is az esélyesek között tartsák őket számon. Na de ez egy másik történet, amire kicsit később térünk majd vissza.