A tenisz egy olyan sportág ahol mindent számszerűsítenek, és nyilvántartanak, majd rekordokként beszélünk róluk. Aztán a megdöntésükről is.
Ha a női világranglistát nézzük, akkor már egyből belebotlunk egy szinte megdönthetetlen rekordba: Steffi Graf 377 hétig vezette a mezőnyt, ami egészen elképesztő. Olyan korszakos egyéniségeket előz meg ezzel, mint Martina Navratilova, vagy éppen Chris Evert. A mai női játékosokat ilyen téren még összehasonlítani sem érdemes, hiszen meg sem közelítik a régi nagyokat, már ami a számokat illeti.
Martina Hingis volt az, aki legfiatalabbként tudott világelső lenni, neki ez 16 évesen és 6 hónaposan sikerült.
A hölgyeknél 4 olyan játékos van, akik úgy lettek a világ legjobbjai, hogy addig Grand Slamet sem nyertek. Ez a 4 játékos Kim Clijsters, Amélia Mauresmo, Jelena Jankovics, és Dinara Szafina.
A WTA győzelmi listáján ketten vannak csak olyanok, akik átlépték a bűvös határt: Navratilova 1442, Evert 1304 győzelemmel a háta mögött vonult vissza, míg Graf „megállt” 900-nál.
A hölgyeknél a legtöbb trófeát Navratilova hódította el, 167 van neki. Evert és Graf van már csak szintén 100 felett, a többiek messze lemaradva kullognak e mögött a hármas mögött.
A legidősebb tornagyőztes Billie Jean King volt, aki 39 évesen örülhetett sikernek Birminghamben, míg a legfiatalabb győztes Tracy Austin, aki Portlandben 14 évesen diadalmaskodott.
A legtöbb tornán egy évben a 24 GS győzelmével máig csúcstartó Margaret Court áll az élen. A legenda 1970-ben 21 versenyt nyert meg.
No és a férfiak?
Itt Pete Sampras áll az élen, már ami a csúcson eltöltött heteket illeti. Pistol Pete összesen több mint 5 és fél éven át vezette a világranglistát, egészen pontosan 286 hétig. Ezzel az amerikai teniszlegenda olyan neveket utasított maga mögé, mint Roger Federer, Ivan Lendl, vagy éppen Jimmy Connors.
A férfiaknál egyetlen olyan játékos van csupán az Open Era bevezetése óta, aki GS győzelem nélkül jutott fel a világ tetejére. Ő Marcelo Ríos, aki 1998-ban tudta megtenni mindezt. Amikor átvette a vezetést Samprastől, akkor a mindenkori chilei államelnök rezidenciáján hallgathatta, amint tízezrek skandálják a nevét. Ő volt az első, aki a Mesterszéria mind a három salakos versenyén győzni tudott. Krónikus hátsérülése miatt volt kénytelen visszavonulni 2004-ben. A férfiaknál Manuel Orantes, Guillermo Vilas, Arthur Ashe, Michael Stich, Goran Ivanisevic, Michael Chang, Petr Korda, Alex Corretja, Magnus Norman és Tommy Haas olyanok, akik magukénak tudhatták a No. 2.-pozíciót, ám a csúcsra már nem jutottak fel a ranglistán. Közülük Haas az, aki még Grand Slam-döntőt sem játszott soha: a még ma is aktív, ám sérüléseivel rengeteget küzdő német háromszor veszített elődöntőt Melbourne-ben. A négyszeres GS-győztes Vilas viszont azért kárhoztathatja a sorsot, mert két olyan ellenfele akadt a hetvenes évek végén Björn Borg és Jimmy Connors személyében, akik között nem tudott fellépni a lista legtetejére.
Jimmy Connorsé a legtöbb győzelem az ATP történetében: 1222-ször jött le győztesen a pályáról, Ivan Lendl szintén 1000 felett jár. A ma aktív játékosok közül nincs senki sem az első 10-ben ezen a listán…
Connors teljesítménye a tornagyőzelmeket tekintve is egyedülálló volt: 109-szer vehetett át kupát. Lendl 94, McEnroe 77, Sampras 64, Borg és Vilas 62, Agassi 60 sikernél vonult vissza.
A leghosszabb győzelmi sorozat Vilasé: az argentin 1977-ben zsinórban 46 meccsen maradt veretlen.
A legjobb mutatóval egy évben McEnroe zárt. 1984-ben 82 győztes meccs mellett mindössze hármat veszített el. Ez 96.5 százalékos teljesítmény!
A legtöbb pénzt egy évben Federer nyerte, 10 130 620 dollárt ütögetett össze.
Aaron Krickstein a legfiatalabb versenyző, aki tornát tudott nyerni, Tel-Avivban 16 évesen lett a legjobb, míg a legidősebb győztes Ken Rosewall volt, aki 43 évesen diadalmaskodott a hongkongi tornán, és egyáltalán nem szeniortornáról van szó…
A legalacsonyabb világranglista helyezéssel a jó öreg Lleyton Hewitt emelhetett fel trófeát, ő 550. helyről tudott villantani Adelaide-ben.