Roger:

"Abszolút nem tervezem még a szögre akasztani az ütőmet, és abban bízom, hogy pár évig még képes leszek ezen a szinten teljesíteni. Hogy mi motivál még?
Hát a kihívások, a többiek, elsősorban Rafa legyőzése, az újbóli világelsőség megszerzése. Higgyék el nekem, az eddigi emlékeim sokkal többet érnek számomra, mint a győzelmeim által megkeresett pénz.Mindketten megnyertük már valamennyi Grand Slam-tornát, és kettőnk csatái vélhetően kitörölhetetlenül bekerülnek a tenisz történelemkönyvébe.
Megpróbálunk példát mutatni a fiataloknak, hisz jóban vagyunk egymással, a rivalizálásunk ellenére nagyon tiszteljük a másikat. Csodálatosan játszik, évről évre fejlődik, néha egyszerűen gyönyörködöm a játékában. Most én nyertem, de ez az év ettől még róla szólt."

Rafa:

"Fantasztikus játékos, a valaha volt legjobb a sportágban. Mindig is felnéztem rá, tisztelettudóan viselkedtem vele szemben, hisz ez kijár neki az elért eredményei és az emberi tulajdonságai miatt. Mindenki tudja, hogy kiváló a viszonyunk, gyakorlatilag semmit nem változott a megismerkedésünk óta. Mindig is nagyon tiszteltük egymást. Egyre több és több időt töltünk együtt, így egyre közelebb kerülünk egymáshoz és ez is segíti kapcsolatunk fejlődését. Találkozunk a pályán, bemutatókon és a játékosok tanácsában is. Decemberben két bemutatót is játszunk, előbb Svájcban az ő, majd Madridban, az én alapítványom javára. Szóval úgy gondolom, mi nem rivalizálunk. Játszottunk mi már jó néhány fontos döntőt, soha nem volt semmi problémánk egymással, pedig gyakran igen kiélezett helyzetben találkoztunk egymással. Ám ez sem okozott feszültséget köztünk, ami egyébként nem volt könnyű. Szerintem ez is sokat elárul a kapcsolatunkról."

Nagy bajnokok, remek sportemberek, követendő példaképek mindketten. Aki mást mond, az el van tévedve...:)