Elhagyva a kemény pályákat, a teniszélet színe-java salakra, azon belül is Monte Carlóba költözik. Megkezdődött tehát a salakszezon, tovább folytatódnak a csatározások, csak ezúttal már a „vörös szőnyegen”.

Ezen borítás egyik legrégibb, legnagyobb múltú Mesterversenye a szegények által viszonylag ritkán látogatott Monte Carlo Rolex Masters, amely 2006-ban ünnepelte 100. születésnapját. Ha salak, akkor Nadal, így nem meglepő hogy az elmúlt 6 évben ő diadalmaskodott itt. Ez már önmagában megsüvegelendő teljesítmény, ám ha hozzávesszük, hogy egyetlen vereségét 2003-mas debütálásakor szenvedte itt el, azóta pedig behúzott 34 meccset zsinórban, akkor azt hiszem tényleg teljes nyugalommal rábólinthatunk arra a kijelentésre, hogy Rafael Nadal a Salak királya. De ezt eddig is tudtuk.

Persze most is, mint mindig vannak és lesznek trónkövetelői, de az elmúlt éveket figyelembe véve nem az elkövetkezendő 1-2 hónapban fogják letaszítani őt a trónjáról. A világelsőséget boncolgató kérdésekre úgyis csak Wimbledon után tudjuk majd megadni a választ, addig nem is igazán érdemes ezzel foglalkozni.Érdekesség, hogy ha Roger húzná be a versenyt, akkor egalizálna Rafával az 1000-es mesterversenyek tekintetében, és mind a két klasszis 18-18 győzelemmel állna a dobogó tetején.

Nagy kár, hogy az idén eddig hibátlan, legyőzhetetlennek aposztrofált Djokovics sérülés miatt lemondta a versenyt, megnéztem volna, ahogy salakon is ölre mennek Rafával. De erre még bőven lesz alkalom, addig is szurkoljon mindenki a kedvencének!