Beteljesült az amerikai álom
Zsiga Máté, az SZVTK (Szeged Városi Tenisz Klub) ifjú teniszcsillaga másfél évvel ezelőtt, sikeres érettségit követően mert egy nagyot álmodni, célba vette Amerikát. A beilleszkedés zökkenőmentes volt a húszéves ifjúsági EB győztes számára, jól érzi magát Texasban, és optimistán tekint a jövőbe.
- Azt tudjuk Önről, hogy jelenleg Amerikában, a Texas államon belüli Baylor University nevű egyetemen tanul, illetve teniszezik. Ha jól tudom egy ösztöndíj segített a kijutásban.
- Igen, ez valóban ösztöndíjként fogható fel. Már két évvel a kiutazást megelőzően elkezdtek érdeklődni irántam a különböző egyetemek, egyre több információt kaptam róluk, majd ezek alapján családilag döntöttünk.
- Az egyik leglényegesebb tényező nyilvánvalóan az edző kiléte. Mesélne róla egy kicsit?
- A trénerem Matt Knoll, aki hosszú évek óta itt dolgozik, tehát tapasztalatból nincs hiány. Az ő kezei alól került ki például Benjamin Becker, aki jelenleg is előkelő helyen áll az ATP rangsorban. Igen komolyan veszi a fizikális felkészítést, hetente négyszer, reggel hat órai kezdéssel kell mennem futóedzésre, amely tulajdonképpen végkimerülésig tart. Az alapozás végeztével alighanem a kenyai futóválogatottal is felvennénk a versenyt.
- Másfél éve él már Texasban. Kérem fesse le egy átlagos napját!
- Remekül érzem magam, tökéletesen sikerült beilleszkednem. A csapattársaim mindenben segítenek, számíthatok rájuk. Együtt élünk, edzünk, szórakozunk. Mindenki mindent tud a másikról, olyanok vagyunk, mint egy nagy család. Egyébként soha nem unatkozom, mindig van tennivaló. Egy átlagos napom? Suli, edzés, tanulás, suli, edzés, tanulás. Kissé monotonnak hangzik, de nem tudom megunni! Magas célokat tűztem ki magam elé, ezek eléréséért bármire képes vagyok.
- Elárulja hogy megy az egyetem?
- Közgazdasági szakon vagyok, ami nem egyszerű itt, pláne nem angolul! Ennek ellenére úgy érzem, menni fog a dolog. A következő hetekben dolgozatok sora vár rám. Meglátjuk…
- Ha jól sejtem Magyarországon a junior wimbledoni győztes Fucsovics Márton a legnagyobb riválisa. Arra nem gondoltak, hogy párosban összeállva mutatják meg a világnak milyen is a híres magyar virtus?
- A korosztályt tekintve valóban vetélytársak vagyunk, de tulajdonképpen mindenki járja a maga útját. Ami a párosunkat illeti, sokszor játszottunk már együtt, könnyen elképzelhető hogy a felnőtt mezőnyben is összeállunk majd.
- Azt hiszem sokan kíváncsiak arra, hogy miért képesek más országból jövő versenyzők, a magyarokkal ellentétben, már tinédzserként a legszűkebb elitbe verekedni magukat. Mit gondol, Önnél mikor következhet el a nagy áttörés ideje?
- Én személy szerint univerzális tehetségeknek hívom ezeket a fiatal zseniket, akik tizennyolc évesen már olyan teniszt játszanak, amitől én még távol vagyok. Szépen fokozatosan építem fel magam. Van, aki korábban érő típus, nekem viszont még idő kell.
- Taróczy Balázs és Sávolt Attila óta viszont egyetlen magyar sem jutott be a legjobb száz közé. Ön szerint miért várakozunk azóta is hiába?
- Ez egy rendkívül összetett probléma. Voltak olyanok, akiknek a hozzáállása nem volt megfelelő, másoknak pedig anyagi problémái akadtak. Érdekességként említem meg, hogy egy top edző, például a svájci Heinz Günthardt heti bére ötezer euró. Ennek ellenére remélem, hogy hamarosan változik a helyzet és akár többen is bekerülhetünk az elitbe.
- Az amerikai egyetemi rangsorban jelenleg hányadik helyen áll?
- Pillanatnyilag 60. vagyok, ám ez nem a reális képet mutatja. Ősszel nem játszottam elég meccset, illetve nem a legjobbak ellen, így nem tudtam elegendő pontot gyűjteni a feljebb lépéshez. A helyezés nem is annyira lényeges, az a fontos, hogy jól megy a játék mostanában.
- A Davis-kupában nemrégiben vereséget szenvedett a válogatottunk Moldova ellen. Fucsovics Marci mellett csupa fiatal játékos juthatott szóhoz. Ön miért nem volt a pályán?
- Amerikából nem tudtam Moldovába elutazni, mert sajnos ezt nekem nehéz lett volna megoldani. Ha végeztem az egyetemmel biztosan én is ott leszek a keretben.
- Kissé elvonatkoztatva attól, amiről eddig beszélgettünk, Ön szerint a korábbi klasszis teniszezők, mint például Björn Borg, Boris Becker, John McEnroe ma milyen eredményt érnének el a jelen legnagyobbjaival szemben?
- Véleményem szerint annyit változott, fejlődött és gyorsult a tenisz, hogy esélyük sem lenne Rafael Nadalékkal szemben.
- Példaképe a svájci csillag, Roger Federer. Az interneten láttam egy fotót, amelyen már széles vigyorral az arcán pózol mellette. Már csak az érdekelne, hogy mikor kerül elé a ranglistán?
- Az a kép a US Openen készült és tényleg hatalmas élmény volt találkozni Rogerrel. Egyébként a kép elkészítése után három szettben, simán verte meg Robin Söderlinget, tehát mondhatjuk, hogy szerencsét hoztam neki. Bízom benne, hogy a következő találkozásunk már a salakon lesz.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
