Minden Ami Tenisz! Game, Set, and Match!

Novak Djokovics megkezdte...

...ezt az idényt úgy, ahogyan senki sem gondolta volna. Miután decemberben Szerbia megnyerte a Davis-kupát látni lehetett, hogy óriási energiák szabadulnak fel benne, és hogy az a siker akár messzire is repítheti. Na de ennyire? Ebben az idényben egyszerűen megállíthatatlan! Amelyik versenyen elindul, azt bizony be is húzza. Idén nem számít, hogy ki áll a háló túloldalán, jöhet az Svájcból, Spanyolországból vagy akár Kukutyinból is, végül vesztesen ballaghat le a pályáról. Djoker jelenlegi játékának nincs ellenszere.
A világelsőségig már meg sem áll? Saját bevallása szerint erről még korai lenne beszélni, hiszen jelenleg kétségtelenül Rafael Nadal a legjobb. Ennek ellenére legutóbb a napsütötte Miamiban mégis legyűrte a spanyolt.

...Roger Federer helyének átvételét. Ha a svájci nem tud megújulni hosszú ideig hűsölhet Novak árnyékában. Véleményem szerint a dobogóról való lecsúszás veszélye még nem fenyegeti, hiszen a mögötte álló Murray-Söderling duó még nem elég erősek, a második helyért viszont valóban vért kellene izzadnia. Eddig Roger és Rafa írták a tenisz jelenkori történelmének dőltbetűs részét, most viszont Fed kezében meginogni látszik a toll. Djoker pedig már jóideje hegyezgeti ceruzáját...

...A teljes hatalomátvételt? Ugyebár nem elképzelhetetlen, hogy az év végére világelső legyen. Nadalnak jócskán van mit védenie pontok tekintetében, Djoko pedig tovább gyűjtögethet. Ugyanakkor a salak még mindig spanyol felségterület, ezt ne felejtsük el! Ráadásul térdsérülése miatt Monte-Carloban biztosan nem indul a szerb.

Az idő majd eldönti, hogy ez a fantasztikus sorozat meddig nyújtható. Az mindenesetre biztos, hogy az eddigi erőviszonyok borulnak. Lehet hogy az oldal tetején látható fejlécen a szerb arcának is helyet kell szorítanunk?
 

Roger:

"Abszolút nem tervezem még a szögre akasztani az ütőmet, és abban bízom, hogy pár évig még képes leszek ezen a szinten teljesíteni. Hogy mi motivál még?
Hát a kihívások, a többiek, elsősorban Rafa legyőzése, az újbóli világelsőség megszerzése. Higgyék el nekem, az eddigi emlékeim sokkal többet érnek számomra, mint a győzelmeim által megkeresett pénz.Mindketten megnyertük már valamennyi Grand Slam-tornát, és kettőnk csatái vélhetően kitörölhetetlenül bekerülnek a tenisz történelemkönyvébe.
Megpróbálunk példát mutatni a fiataloknak, hisz jóban vagyunk egymással, a rivalizálásunk ellenére nagyon tiszteljük a másikat. Csodálatosan játszik, évről évre fejlődik, néha egyszerűen gyönyörködöm a játékában. Most én nyertem, de ez az év ettől még róla szólt."

Rafa:

"Fantasztikus játékos, a valaha volt legjobb a sportágban. Mindig is felnéztem rá, tisztelettudóan viselkedtem vele szemben, hisz ez kijár neki az elért eredményei és az emberi tulajdonságai miatt. Mindenki tudja, hogy kiváló a viszonyunk, gyakorlatilag semmit nem változott a megismerkedésünk óta. Mindig is nagyon tiszteltük egymást. Egyre több és több időt töltünk együtt, így egyre közelebb kerülünk egymáshoz és ez is segíti kapcsolatunk fejlődését. Találkozunk a pályán, bemutatókon és a játékosok tanácsában is. Decemberben két bemutatót is játszunk, előbb Svájcban az ő, majd Madridban, az én alapítványom javára. Szóval úgy gondolom, mi nem rivalizálunk. Játszottunk mi már jó néhány fontos döntőt, soha nem volt semmi problémánk egymással, pedig gyakran igen kiélezett helyzetben találkoztunk egymással. Ám ez sem okozott feszültséget köztünk, ami egyébként nem volt könnyű. Szerintem ez is sokat elárul a kapcsolatunkról."

Nagy bajnokok, remek sportemberek, követendő példaképek mindketten. Aki mást mond, az el van tévedve...:)

Szinte minden Nadal mellett szólt. Az egymás elleni mérleg 14-7 arányban billent a spanyol felé. A Matador pályafutása legszenzációsabb évét produkálta, a tenisztörténelemben először megnyerte egy évben az összes salakos Mester versenyt, majd 3 Grand Slam-en is diadalmaskodni tudott. A mallorcai fenoménnak már csak az az egy serleg hiányzott, amit a svájci zseni már négyszer megnyert. Vagyis vasárnap óta ötször.

A ködös Londonba úgy érkezett a két sztár, hogy a legutóbbi 7 meccsből 6-ot Rafa nyert meg. Ám az tisztán látszott, hogy Nadal nincs a Us Openen látott verhetetlen formájában, Federer pedig újra remekül kezdett el teniszezni nemrégiben. Igazából lehetne regényt írni a meccsről, de felesleges. Lehetne mondani, hogy Nadal jó, ha 70%-os volt ebben a döntőben, lehet mondani mindenfélét. De halálosan mindegy. Kifogásokat sosem kell keresni, a győzelem győzelem, a vereség pedig vereség. Ezúttal, hosszú hosszú idő után újra Rog bizonyult jobbnak, ami nagyon jót tehet neki. Egyúttal jót tehet Rafának is, hiszen érezheti, hogy semmi sincs lefutva, és csak most jön a java. Nem utolsó sorban pedig jót tett nekünk, teniszbarátoknak, hiszen reménykedhetünk egy sokkal kiélezettebb, és izgalmasabb jövő évben. Persze az idei sem volt rossz, egész egyszerűen csak Rafa volt túlságosan jó. De Federer most megmutatta minden őt eltemetőnek, hogy öreg zseni nem vén zseni. A szándéka pedig, hogy még világelső lesz, talán már nem is tűnik annyira lehetetlennek. Mert még nincs vége...

Madridban már megfilmesedett az a forgatókönyv miszerint korunk két vitathatatlanul legnagyobbja összecsapott egy döntőben a régi szép idők emlékére. Most, Londonban, a világbajnokságon ugyanez fog megtörténni.

A világelső spanyol az elődöntőben a hazai publikum által tüzelt Andy Murrayvel csapott össze, és heroikus csatában végül felülmúlta. Hiába nyert 3 gémmel többet a brit, hiába vezetett a döntő játszma rövidítésében 5-3-ra, és hiába játszott fantasztikusan magas szinten, végül mégis ő hagyta el a pályát vesztesként, hiszen a Matador, idén három Grand Slam-versenyt nyerő Rafael Nadal ugyanis 3 óra 12 perces drámai és fordulatos összecsapáson 7:6, 3:6, 7:6-ra legyőzte őt. Sajnáltam Andyt nagyon, régebben is hangot adtam már azon véleményemnek, hogy "Marinak" bőven megvan az a tenisze, amivel sokkal nagyobb sikereket érhetne el. Csak hát róla is elmondhatjuk azt, amit a mai teniszezők legnagyobb részéről: rossz korba születtek, hiszen előbb Federer, most pedig Nadal egyeduralma zajlik. Mert a legnagyobb teniszezőknek vannak olyan periódusaik, amikor egyszerűen érinthetetlenek, bárhogyan játszanak is. Rogernél is volt ilyen, és Rafánál is ez zajlik jelenleg. Hogy ki vet véget a spanyol rezsimnek, és mikor? Hát ez jó kérdés, amire nem tudhatjuk a választ.

Amilyen színvonalas volt az első elődöntő, annyira nem mondható el ez a másik párosra. Ha az egyszeri teniszbarát meglátja a Federer és Djokovics neveket, akkor elismerően csettint egyet, és egy hatalmas meccs reményében várja az összecsapást. Bevallom, én kis botor így tettem. Aztán csalódtam. Nagyot. Egy nem túl jól játszó svájci vert meg egy a meccs nagy részében bitang gyengén játszó szerbet. Nem sok szót kell vesztegetni erre a találkozóra, nem igazán volt méltó egy világbajnoki elődöntőhöz.

Hosszú idő után tehát újra összecsap a két gigász, de ha Fedex nem húz elő valami meglepőt a kalapból, akkor vajmi kevés esélye van legyőzni a világelsőt. Sőt, hogy őszinte legyek, számomra ebben a pillanatban nem kérdés, hogy Rafa Nadal megnyeri a tornát. Hogy miért? Mert jelen állapotában érinthetetlen. Bár az is teljesen igaz, hogy vagy most robog át Nadalon a FedExpress, vagy soha...

Kisorsolták a világbajnokság csoportjait a vasárnap kezdődő torna előtt. Az A jelű kvartettbe került Rafa, Nole, Berdych és nem utolsó sorban Roddick. A B csoportban Roger, Söderling, Murray és Ferrer csatáznak majd egymással.

Első blikkre talán a B jelzésű négyes tűnik erősebbnek, és a nagyobb összecsapásokat is innen lehet várni, de sohasem lehet tudni miként határoznak majd a tenisz istenei. Egy biztos, izgalmas, és színvonalas torna vár ránk ezúttal is.

Jelena Dementieva és Francesca Schiavone mérkőzése egy átlagos világbajnoki meccsnek indult. Senki nem gondolta volna, hogy búcsúmeccs lesz belőle. De az lett. Demi bejelentette a visszavonulását, ennek oka pedig, hogy több időt szentelhessen a családjának. Az orosz hölgy annak ellenére nem nyert Grand Slamet, hogy kétszer is döntős volt, egyszer a US Openen, egyszer pedig a Garroson, legjobb világranglista helyezése a 3. volt, amit tavaly áprilisban ért el. Noha GS diadal nem adatott neki, Pekingben ő bizonyult a legjobbnak, és az unokáknak majd mutogathatja az olimpiai bajnoki érmét.

16 egyéni, és 6 páros trófea. Na és 10 év a pályán, a legjobbak között. Számokban így tudnánk kifejezni Jelena Dementievát. De nem az a dolgunk, hogy számokban fejezzük ki őt. Hanem hogy megköszönjük neki ezt a 10 évet, és nagyon de nagyon boldog civil életet kívánjunk neki!

Roger túl van a 900 meccsén is, amelyet sikerrel vívott meg Dent ellen. 900 mérkőzésből 727-et nyert meg, és egyet sem adott fel. Ezerig meg se állj Rog!

Nadal, Nadal és Nadal. Mostanában még a csapból is a spanyol klasszis folyik. Ez azonban cseppet sem meglepő. Rafa ugyanis nem mindennapi dolgot hajtott végre. Spanyolországban már régóta ő az egyik, ha nem a legnagyobb kedvenc, legutóbbi diadala után azonban már többen egyszerűen minden idők legnagyobb sportolójaként emlegetik. A sajtóban is legendának titulálják és az ország vezető politikusai sem fukarkodnak az elismerő jelzőkkel.

„A neved és sikereid a sportlegenda részei. Úgy nyertél, ahogy mindig, kimagasló lelkesedéssel, elegánsan, látványos játékkal.” (José Luis Rodríguez Zapatero kormányfő)

„Ő tényleg valaki. Hálásnak kell lennünk neki, mert ismét sokat adott, de nem vár cserébe semmit. Senkitől sem kapunk annyit, mint tőle.” (Mariano Rajoy, az ellenzék első embere)

Az elismerő szavakon kívül, a néhány napja rendezett Real Madrid-Ajax összecsapáson is külön köszöntötték a világelsőt US Open győzelme alkalmából. Azt hiszem, ez egy roppant szimpatikus gesztus volt, a Bernabeu közönsége pedig vastapssal tisztelgett Rafa előtt.

A spanyol egyébként immár biztos lehet benne, hogy az év végén az ő neve virít majd a ranglista első helyén. Ő a kilencedik játékos, aki legalább kétszer világelsőként tudja zárni az évet, hiszen 2008-ban már egyszer sikerült neki.
A tervek szerint egyébként Rafa kedden Bangkokba repül, hogy a thaiföldi torna kezdete előtt egy kicsit kipihenhesse magát. Kétségtelenül rászolgált már egy kis szusszanásra, hiszen elképesztően sikeres időszak van a háta mögött. De vajon milyen van előtte?

A reklámok jelentősége manapság óriási, már a mindennapjaink részéve váltak. Semmi sem szabhat gátat nekik, igen gyakran tűnnek fel világhírű sportolók is a plakáton vagy a tv képernyőjén. Rogert és Rafát is megcsodálhattuk már néhány ilyen jellegű videóban, ezúttal azonban Andy Murray próbál meggyőzni minket arról, hogy csakis head ütőt vegyünk a kezünkbe.

Ezután a Federer féle Tell Vilmos akció már nem is tűnik olyan hihetetlennek :D

A filozófusok már évszázadok, sőt évezredek óta foglalkoznak a determinizmus kérdésével. Nekünk természetesen nem tisztünk eldönteni, hogy vajon mi magunk vagyunk-e sorsunk kovácsai, avagy tetteink valóban eleve elrendeltek, de azért elgondolkodtat, hogy vajon Rafael Nadal számára mi mindent tartogathat még a jövő? A minap ugyanis újabb fejezetet nyitott a saját - és egyúttal a tenisz történelmében is. 24 éves korára megcsinálta a karrier Grand Slamet, azaz mind a 4 major tornán végső győzelmet ünnepelhetett. Ez a bravúr mindezidáig hat (illetve mostmár hét) teniszezőnek sikerült.

Ha már a filozófiával kezdtem a bejegyzést, haladjunk tovább ezen a vonalon, hiszen rengeteg érdekes kérdés vetődhet fel Rafával kapcsolatban. Például az, hogy ő lehet-e majd minden idők legjobb teniszezője? Mert egyelőre még nem az, saját bevallása szerint is Roger Federer jóval előrébb jár nála és a címek valóban ezt sugallják. Ne feledjük azonban, hogy Rafa öt évvel fiatalabb nála és ha tudja tartani jelenlegi formáját, rettentően nehéz elképzelni, hogy bárki is megállítja. Nadalnak egyébként 26 nagy tornán kellett elindulnia ahhoz, hogy teljesítse a karrier Grand Slamet, a svájcinak ehhez 30 részvételre volt szüksége.
De legyen is elég ennyi a számokból és essen néhány szó a döntőröl, hiszen elképesztően magas szívnonalú teniszt láthattunk. Rafa egyszerűen zseniálisan játszott, ugyanazt az "űrteniszt" láthattuk tőle, amelyet végig a torna folyamán. Újfent bebizonyosodott, hogy ez a Nadal már köszönőviszonyban sincs a néhány évvel ezelőtti Nadallal. Régebben csak a gyorsaságában és a védekezésében bízhatott, ma már ugyanolyan szinten képes támadni is, a szerváiról nem is beszélve. A hibákat pedig mindvégig a minimális szinten tudta tartani. Ennek a játéknak pedig egyszerűen nincs és nem is lehet ellenszere. Novak Djokovics hiába játszott kitűnően, hiába tett meg minden tőle telhetőt, hiába támadott néha ellenállhatatlanul, ez "csak" egyetlen szett elhappolására volt elég, hiszen a világelső teniszének egyszerűen nem volt gyenge pontja.

Nagyon nehéz lenne most messzemenő következtetéseket levonni, jóslatokba bocsátkozni pedig talán felesleges, még akkor is ha az univerzum eseményei determináltak. Az viszont bizonyos, hogy Rafael Nadal be fogja teljesíteni a küldetését, hiszen a tenisz történelmét jelenleg ő írja...