Minden Ami Tenisz! Game, Set, and Match!

Azt hiszem rendkívül szerencsésnek mondhatjuk magunkat. Hogy miért is? Többek között azért, mert a tenisz, sőt az egész sporttörténelem egyik legnagyobb rivalizálásának lehetünk tanúi. Természetesen a Roger-Rafa párharcról van szó, amely nem egy hétköznapi konkurenciaharc. A sportban mindig is voltak és lesznek riválisok, illetve rivális csapatok. Az ő kettejük csatája azonban semmi máshoz sem fogható, teljesen egyedi és minden eddiginél jelentősebb. Ez a két sportoló kiváló példa lehet mindenki számára. A kettejük játékában minden benne van, amiért sportolni érdemes. Tehetségüknél és elszántságuknál csak egy valami lehet nagyobb. Ez pedig az alázat, a játék és egymás iránt egyaránt.

Lássunk egy kis összállítást, milyen is az, amikor ők ragadnak ütőt:

Czink Hollandiában próbált szerencsét, míg Szávay Eastbourne-ben tesz meg mindent a siker érdekében. Hát sajnos mondanom sem kell, hogy a duóból az egyik fél már az első fordulóban kihullott. Ezúttal Melinda húzta a rövidebbet. Nem gondoltam volna a két lány sikerei idején, hogy egyszer majd azért kell örülni, hogy nagy nehezen Ági is továbbjut egy tornán a második fordulóba, de úgy tűnik manapság ez jut az egyszeri magyar teniszbarátnak.

Melinda nem érkezett túl jó előjelekkel a meccsre, és nem is cáfolta meg ezeket. Czink idén 14 tornán indult, és mindössze két alkalommal tudott bekerülni a második "etapba". Nem egy örömteli statisztika sajnos. Ezúttal a német Kristina Barrois állt közé, és a továbbjutás közé. A világranglistás helyezésük alapján a két leányzó közel azonos szintet képvisel, hiszen Barrois 4 hellyel van csak Melinda mögött. Bár nem hinném, hogy reális lenne a magyar lány helyezése, ő ennél jobb. Sokkal. De az élet most másféle forgatókönyveket ír, így reménységünk elbukta az első szettet egy nagyon szoros csatában, a második játszmában pedig már nem volt különösebben esélye. Párosban még érdekelt Melinda, reméljük a legjobbakat, de sajna eljutottunk odáig hogy minden szebb eredmény már igencsak a meglepetés kategóriába tartozna...

Mindeközben Eastbourne-ben Ági győzelemmel kezdett. Már-már meg sem kell említenem sajnos, hogy nagy küzdelem árán, 3 szettben tudta csak felülmúlni aktuális ellenfelét, ezúttal Olga Govorcovát. Viszont dicséretes, hogy fordítani tudott szetthátrányból, és a 6:2-re elbukott első játszma után egy magabiztos 6:2-vel, és egy kiélezettebb, rövidítésbe torkolló döntő szettel behúzta a meccset. Továbbra sem mondható el, hogy Ági akár csak közelében lenne a legjobbjának, de hát mit tudunk mást csinálni, reménykedjünk hogy előbb utóbb megtalálja azt. Nagyon ráférne már valami újabb nagyobb siker a magyar teniszre...

A hallei tenisztornán újabb sorozat szakadt meg, már ami Roger Federert illeti. A fináléban ugyanis a 29 éves Lleyton Hewitt szetthátrányból fordítva mért rá vereséget, felborítva ezzel a papírformát. Az ezt megelőző 15 (!!) randevújuk kivétel nélkül svájci sikert hozott. Hat év és négy hónap kellett ahhoz, hogy az ausztrál megtörje ezt a ritka sorozatot, 17-8-ra javítva ezzel az egymás elleni mérlegüket. Szintén érdekes adat, hogy Roger a hatodik végső győzelmét arathatta volna ezen a németországi tornán, ahol az előző 29 meccsét hozni tudta.

Nem akarom a vészharangokat kongatni, de azt hiszem egyértelmű, hogy valami nincs rendben Roger háza táján, az irányítás egyre inkább kezd kicsúszni a kezei közül. A Garroson is Robin Söderling 12 elveszített meccs, 5 év és kilenc hónap után tudta legyőzni a svájci zsenit. A róla kialakított kép egyre inkább megkopni látszik, a sokáig verhetetlennek tartott, földöntúli tenisszel előrukkoló Federer imázsa lassan szertefoszlik.
A Federer hívők persze úgy lehetnek vele, hogy előbb-utóbb mindennek vége kell szakadnia, a nagy számok törvénye értelmében természetes, hogy időnként becsúszik egy-egy váratlan vereség és jobb is, hogy ez most következett be, nem pedig Wimbledonban. Az utolsó mentsvára ugyanis Wimbledon lehet. Ha ott diadalt arat, még bármi előfordulhat, ám ha ott is beleszalad egy kínos vereségbe, félő, hogy hiába beszél számtalan nyelven folyékonyan, nehéz lesz megmagyarázni...

Birminghamben Li csapott össze Sharapovával, és győzte le az oroszt két szettben, 7:5, 6:1 arányban. A kínai játékos ezzel pályafutása harmadik tornagyőzelmét aratta egyesben. Korábban kétszer kemény pályán nyert tornát, füvön tehát most győzött először.

Londonban két amerikai csapott össze, Sam Querrey Mardy Fish-sel találkozott, és gyűrte le őt két nagyon szoros szettben 7:5, 7:6 arányban. Sam ezzel idei harmadik tornagyőzelmét ünnepelhette, ezt megelőzően Memphisben és Belgrádban bizonyult a legjobbnak.

A beharangozott döntők közül személy szerint a Federer-Hewitt találkozót vártam a legjobban, és ez a két név alapján egyáltalán nem meglepő. Az viszont annál inkább, hogy az ausztrál legyűrte a svájcit, sorozatban 15 bukott meccs, és 6 év 4 hónap sikertelenség után. Már ami a Roger elleni mutatóit illeti. Hiába, egyszer tényleg minden véget ér...

Maria Sharapova nem csak szépségével, hanem a tenisztudásával is kiemelkedik a női mezőnyből. A következő videó is ezt bizonyítja. Na meg azt, hogy nem csak a férfiak képesek gyönyörű labdameneteket produkálni:

Halléban semmiféle meglepetés nem történt, Federer-Hewitt döntőt rendeznek majd. Kettejük története igen régre nyúlik vissza, hiszen először 1999-ben találkoztak. A jó öreg Lleyton akkor volt pályafutása csúcsán és ez meg is nyilvánul abban, hogy az első 10 összecsapásukból 8-at nyert meg, de utána jött a Federer-korszak, és zsinórban 15x (!) náspángolta el "felebarátját". Így tehát természetes, hogy a vasárnapi fináléban is Roger lesz az esélyes, éppenséggel csak egy világ lepődne meg, ha Hewitt le tudná őt győzni kedvenc borításán, az egyik legkedvesebb tornáján.

Ugorjunk pár km-rel arréb, Anglia szívébe. Londonban a csillaghullás után ( Nadal és Murray búcsúzott) még két amerikai legény maradt talpon azon a vidéken, így lerendezhetnek egymás között egy döntő összecsapást. A Fish-Querrey párharcban talán az ifjabbik "amcsi" az esélyesebb, de tudjuk mi azt jól, hogy öregember biza nem vénember.

Még mindig a ködös Albionban járunk, csak most lássuk a hölgyeket. A kegyetlen hosszú nevű Li Na a teniszvilág régóta elismert, és közkedvelt bombázójával, Maria Sharapovával csap össze a végső dicsőségért, ami nem más, mint hogy meghódítsák Birminghamet. Mindketten 3 szettes küzdelem árán jutottak be az utolsó etapra, Li Rezait búcsúztatta, míg Maria Riskét ütötte el a döntőtől.

Ezek a tornák fejeződnek be tehát hamarosan, mindenki szurkoljon szíve szerint. Na és persze számoljatok vissza, Wimbledon már közeleg, úgy is mondhatnám, hogy itt kopogtat az ajtón...

Babos Tímea elkapta a fonalat a Garroson, ahol ugyebár megnyerte a junior párosok viadalát és tovább menetel. Ezúttal egyesben a 25.000 dollár összdíjazású budapesti salakpályás női tenisztornán menetel feltartóztathatatlanul. A közelmúltban adott interjújában elmondta, hogy nagyon örül a Párizsban elért győzelemnek, de ő is tisztában van azzal, hogy az egyéni eredmények jóval többet nyomnak a latba, mint a párosban felmutatott sikerek. Bizonyára nagyon jólesne a lelkének egy hazai pályán aratott tornagyőzelem, amelyre most esélye nyílt. Az ifjú magyar teniszcsillag a hetedik helyen kiemelt argentin Florencia Molinerót verte meg két szettben. Az első felvonás óriási küzdelmet hozott, de Timinek helyén volt a szíve és az esze, így behúzta a rövidítést. A folytatás már nem volt ilyen nyögvenyelős, reménységünk 6:2 arányban kerekedett felül, bejutva ezzel a vasárnapi fináléba. Amennyiben ott is nyerni tud, 2940 dollár mellett 50 világranglistapontot is bezsebelhet.

Összefoglalásképp elmondható, hogy mostanában csak Timi sikereinek örülhetnek a teniszbarátok kis hazánkban. Szávay Ági és Czink Melinda is sorra halmozza a kudarcokat, futószalagon szállítják a kiábrándító eredményeket. Az általuk okozott melankólikus hangulat közepette igazi felüdülés erről a fiatal lányról érkező jó híreket olvasni és hinni abban, hogy még mindig van remény.

Londonban, a Queens Club-ban elhullott a világelső is, és a címvédő is. Nadal honfitársától, Lopeztől kapott ki 2 szettben, 7:6, 6:4 arányban. A másik kieső ugyebár a már emlegetett címvédő, a harmadik kiemelt Murray volt, akit az amerikai Mardy Fish búcsúztatott 3 játszmában, és így ő játszik majd Lopezzel.

Eközben Halléban az első helyen kiemelt Roger Federer a német Philipp Kohlschreibert legyőzve bejutott az elődöntőbe. A másik ágon a nyolcadik helyen rangsorolt volt világelső Lleyton Hewitt esélyesebb a döntőbe jutásra, bár a korábban Nyikolaj Davigyenkót búcsúztató Benjamin Beckerrel találkozik, tehát így előzetesen nem számíthat könnyű meccsre.

A hölgyeknél Birminghamben még állva maradt az első és a második kiemelt is, vagyis Li Na, és Maria Sharapova. AZ elődöntőben Li Rezai-jal találkozik, Sharapova pedig a Wickmayert búcsúztató Riskét "fogadja".

Magyar szempontból továbbra sincs semmi jó hír, Czinkék kikaptak párosban Sara Erranival az oldalán. Sajnos lassan már fel sem kapjuk a fejünket egy ilyen vereség után, csak tudomásul vesszük, mert kezdünk hozzászokni...

Mostanában kevesebb szó esik Rogerről, hiszen jelenleg mindenütt Rafa szolgáltatja a fő témát. Ez nem is csoda, hiszen ő nyerte meg a Garrost, illetve szerezte meg a világelsőséget. Megoszlanak a vélemények, hogy vajon a svájci visszakapaszkodhat-e még a csúcsra, lehet-e még olyan, mint "régen"? Az vitán felül áll, hogy a tudása és a képességei meg vannak ahhoz, hogy újra ő uralja a mezőnyt, de az már kérdéses, hogy talál-e még elegendő motivációt? Ha igen (elmondása szerint óriási motiváció számára, hogy újra első legyen) akkor is csak nagyon nehezen szerezhetne annyi pontot, amennyi elég lenne az előzéshez, de Federerről lévén szó, leírni még véletlenül sem szabad. Nem felejthetjük el azt sem, hogy nem csak Nadal és Federer létezik. Az idő előrehaladtával sorra jelennek majd meg a Söderlinghez hasonló trónkövetelők és a Gulbishoz hasonló, feltörekvő kiscsillagok. Nem lesz könnyű dolga a közeljövőben ebben biztosak lehetünk.
Én személy szerint reménykedem benne, hogy sokáig láthatjuk még ilyen magas szinten játszani, hiszen egy örök élmény az ő teniszét nézni.

Lássunk még sok ehhez hasonló pontot tőle:

Sajnos úgy tűnik, hogy a béka szebbik fertálya alatti forma ragályos, és Ági után Czink Melindát is ledöntötte a lábáról, ugyanis ő is csinál mostanában mindenfélét, csak úgy istenigazából jót nem. Sajnos. Az még nem lenne túlontúl nagy probléma, ha 11. kiemeltként kikap a birminghami tornán, de hogy egy igencsak névtelen, új-zélandi teniszező verje meg az első fordulóban...nos, hát az gond. Ráadásul igen komoly gond. Az új-zélandi még sohasem nyert felnőtt tornát, igaz párosban már diadalmaskodott háromszor.

A meccsen annyi döntött-statisztikák alapján nem volt nagy különbség a két teniszező között-, hogy Czink Melinda sajnos nem tudta kihasználni bréklabdáit, új-zélandi ellenfele viszont mindig élt esélyeivel. Manapság ennyin múlik egy teniszmeccs, sokszor még jóval kisebb dolgokon is.

Persze nem kell egyből az ördögöt a falra festeni egy ilyen vereség miatt, de ez nem az első volt, sem Melindánál, sem pedig Áginál. Ha nem kapják össze magukat amilyen gyorsan csak lehet akkor nagy bajban lesznek. Bízzunk benne, hogy mind Szávay, mind Czink megtalálja a megoldást, és újra felkapaszkodnak a hegy csúcsára, nem pedig száguldanak tovább azon a bizonyos lejtőn. Ha viszont nem tudnak változtatni, akkor könnyedén kikerülhetnek a százból is, egy szempillantás alatt. Az azért már elég czinkes lenne...