Napi gyönyörűség

Az alábbi videón egy lenyűgöző labdamenet látható Nadal és Monfils között:

 

Szávay mélyrepülésben

Legnagyobb magyar reménységünk, Szávay Ágnes egyre hátrébb csúszik a világranglistán. Persze ez nem is meglepő, hiszen sorra érik a kudarcok és egyelőre nem tud kilábalni ebből a hullámvölgyből. A tavalyihoz képest idén a Roland Garroson sem nyújtott maradandót, így újabb értékes pontokat hullajtott el. Ennek eredményeképpen három év után először nincs benne a Top50-ben. Kezd egyre kínosabbá válni a helyzet. Azt már megszoktuk, hogy nincs egyetlen férfi teniszezőnk sem, akiért szoríthatnánk de hogy lassan már a lányok között sincs senki, aki képviseli színeinket, azt hiszem több mint elkeserítő. Egyszerűen kiábrándító a helyzet, rajtunk kívül szinte minden országnak van legalább egy-két nemzetközi szinten is elismert képviselője. Nekünk nem marad más, mint a reménykedés. Bizakodásra adhat okot például az a tény, hogy Babos Tímea megnyerte a juniorpárosok viadalát a Garroson. Ifjú teniszcsillagunk jelenleg 17 éves, tehát vele kapcsolatban minden elképzelhető...

Visszatérve Szávayra, a soltvadkerti játékos optimistán tekint a jövőbe. Elmondása szerint aggodalomra semmi ok, hamarosan visszaverekszi magát a legjobb ötvenbe. Jelenleg Bécsben készül az edzőjével, sérülése is a múlté, teljes értékű munkát végezve készül a füves pályás idényre.

Nekünk pedig nem marad más, mint hogy sok sikert kívánjunk neki, reménykedjünk, küzdjünk és bízva bízzunk...

 

Rafa ismét a trónon

Rafa Nadal újfent bebizonyította, hogy miért tartják a salak királyának. Egyszerűen nincs rá szó, nincs megfelelő jelző, csak magamat tudnám ismételgetni, ha a mallorcai teljesítményét próbálnám érzékeltetni. A nyelvünk kifejező repertoárja ebben az esetben már kevésnek bizonyul, ezért maradjunk a tények felsorolásánál. Nadal már 22 meccs óta nem kapott ki salakon, összességében 203/16-os mutatóval rendelkezik ezen a borításon, szett veszteség nélkül nyerte meg a Roland Garrost (!!!), ahol ez már az ötödik diadala volt, 38 győzelemnél jár itt Párizsban, egyetlen vereség mellett. Azért az egyetlen kudarcért pedig ma vett revánsot. Három szettben győzte le Robin Söderlinget. Az egész meccset uralta a 24. születésnapját a közelmúltban ünneplő leendő világelső. Pörgetéseivel sikerült hátul tartania a svédet, akinek ezzel gyakorlatilag megpecsételődött a sorsa. Érdekes volt megfigyelni, hogy Nadal mennyivel a háló fölött játszik, Robin pedig nem tudott mit kezdeni az égig kipörgő labdákkal. Hiába bombázta vissza azokat, Rafa mindig jó helyen volt és ezen a napon nem hagyott kétséget affelől, ki a jobb játékos.

Ezzel a győzelmével pedig "két trónt ütött egy csapásra", hiszen nem pusztán Párizs, hanem a komplett tenisz birodalom legfőbb urává lépett elő.

Összegzésképpen csak annyit: Ezt a mai Rafa Nadalt legfeljebb a Klicsko fivérek tudták volna megverni - ököllel.

 

Kezdődik!

Eljött hát a pillanat! Kezdetét veszi az idei Roland Garros férfi egyesének döntője! Alighanem hatalmas meccs vár ránk, mindkét játékosnak nagyon fontos lenne a győzelem, mindketten szívüket-lelküket kiteszik majd a pályára és a végsőkig küzdenek majd. Vajon képes lesz-e Rafa visszavágni a tavalyi vereségért és visszaülni a Garros képzeletbeli trónjára? Na és persze megszerzi-e a világelsőséget? Ezekre a meghatározó kérdésekre kaphatunk most választ!

Nézzünk hát meg egy rövid kis kedvcsináló videót:

 

A döntő elé

Nos hát akkor olyan párosítású döntő lesz, amit a legtöbben vártak Federer kiesése után. Legalábbis azt hiszem. Ki ne emlékezne, hogy tavaly Robin volt az, aki megszakította Rafa fantasztikus salakon produkált sorozatát és elbúcsúztatta őt a 16 között? Egy egész világ döbbent meg, hogy ez hogyan lehetséges. Az addig salakon verhetetlen spanyolt egy világsztárnak korántsem nevezhető svéd fiatalember győzte le. Azóta viszont eltelt egy év és nagyot fordult a világ mindkettejükkel. A mallorcai ugyebár a térdével viaskodott nagyon sokáig, Robin pedig már messze nem az a játékos, aki volt egy éve. Akkor is gigantikus meglepetést produkált a Salak Királyának legyőzésével, idén pedig megkoronázta ezt a (még ?) svájci világelső legyőzésével. Grand Slam tornán csak egyetlen ember tudta eddig legyőzni a nagy páros mindkét tagját, ő nem más mint Juan Martin Del Potro.
Azt hiszem nem sokan gondolták volna 365 nappal ezelőtt, hogy majd Söderling megismétli a szereplését, és ismét döntős lesz a Garroson. Megtette és azt hiszem, most sokkal nagyobb eséllyel indul harcba, mint tavaly ilyenkor. Akkor az volt az első GS döntője, izgult, és Roger a rutinjával nem sok esélyt hagyott neki. Ám ez a Robin már nem hiszem, hogy olyan nagyon félne, esetleg megijedne a lehetőségtől, ha majd adódik neki. Egy azonban egészen bizonyos: csak azzal, vagy talán még jobb tenisszel tudja legyőzni Rafát, mint amit produkált egy éve. Elképesztően agresszíven, a lehető legkevesebb hibával le kell ütnie Nadalt a pályáról. Remekül kell adogatnia, magabiztosnak kell lennie a hálónál, és nagyon, de nagyon türelmesnek kell lennie. Tudjuk jól, hogy a spanyol ellen minden egyes pontot 3x-4x kell megnyerni. Úgy gondolom, hogy ha ezeknek a dolgoknak a legnagyobb részét meg tudja valósítani, akkor nyerhet a svéd. Ha nem, úgy minden más esetben Rafa…
 

Schiavone

Nos hát akkor félig meddig igazam volt. Nem 3 szettben ugyan, de tényleg az olasz győzött.

A két nagy esélyes, a volt és jelenlegi világelső, Henin és Serena Williams búcsúztatásával egyértelműen Stosur tűnt esélyesebbnek a döntő előtt, ezen kívül pedig a világranglistán is tíz hellyel előrébb tanyázik olasz ellenfelénél. Igaz, Schiavone is jelentős skalpokkal rendelkezett, a 3. helyezett Wozniaczkit és Gyementyjevát ütötte ki, valamint miután az orosz feladta, kevésbé is volt fáradt a finálé előtt. Hogy hogy nem, Schiavone rácáfolt a papírformára, és két szettben első olaszként megnyerte a Roland Garrost. Ennek a sikernek az értékét növeli, hogy nem úgy lett bajnok, hogy a másik elszerencsétlenkedte a meccset, vagy éppenséggel összeomlott. Nem, úgy nyert Párizsban, hogy karrierje legfontosabb napján a legjobbját nyújtotta. Ilyen értelemben tehát nem volt női döntő...

Francesca élete legnagyobb sikerét érte el, ez egyértelmű. A meccsükön talán az döntött, hogy az olasz lány jobban akarta a győzelmet, ő a szívét lelkét beletette a mérkőzésbe. Nem mondom, hogy Samantha nem, de kettejük közül inkább Schiavone volt az, aki meghalt a pályán a végső sikerért. A talján odahaza egészen biztosan nemzeti hős lesz, hiszen első olaszként nyert Grand Slam-et. Méghozzá egy igencsak színvonalas döntőben.

 

Rafa-Robin

Robin Söderling egyszerűen megállíthatatlan. Egyszerűen bárkit sodorhat útjába a szél, feltartóztatni lehetetlen. Ennek köszönhetően pedig egészen a döntőig masírozott Páriszban, miután Roger Federert és Tomas Berdychet is legyűrte. A Roger elleni győzelmét már kiveséztük, a cseh fiú elleni diadaláról viszont még nem esett szó. Óriási küzdelem volt, annyi szent. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy három és fél óra játék kellett a 6:3, 3:6, 5:7, 6:3, 6:3 arányú svéd győzelem megszületéséhez.

Rafa Nadal továbbra sem kényszerült hasonlóan nagy csatára, hiszen a Djokovicsot kiejtő Jürgen Melzert három szettben búcsúztatta. Az első két játszma meglehetősen sima volt, a harmadikra azonban felszívta magát az osztrák fiatalember és végül tie break döntött. Érdekes volt megfigyelni, hogy Melzer arcán végig az elszántság tükröződött, egy pillanatra sem adta fel és talán még két szettes hátrányban is hitt a sikerben. Ám ezúttal ez a végtelen hit kevésnek bizonyult, hiszen egy jobb teniszező ált a háló túloldalán. Rafa nem kegyelmezett, behúzta a tie breaket, ezzel pedig bejutott a fináléba.

A döntőt pikánssá teheti az a tény, hogy tavaly éppen Robin Söderling búcsúztatta a Roland Garroson a 2005 és 2008 között egyeduralkodó spanyolt a nyolcaddöntőben. Nadal biztosan szeretne visszavágni ezért az emlékezetes vereségért. Bizonyára szép születésnapi ajándék lenne számára egy GS-diadal, amellyel a világelsőséget is megszerezhetné...

 
 

Francesca-Samantha

Ha valaki a Garros előtt megtippelte, hogy ilyen felállású döntő lesz, annak teljesítem bármilyen kívánságát. Ha tényleg van ilyen ember, abban az esetben ezt az állítást tüstént vissza is vonom.

Kettejük közül Schiavone jutott be elsőként a fináléba, miután Gyementyjeva feladta sérülés miatt a találkozót. Az olasz meglepetésember tehát tovább menetel, és történelmet ír: talján teniszező még soha sem járt GS-verseny döntőjében. Szegény Jelena könnyek között adta fel a meccset, mint elmondta, már a torna korábbi szakaszában is nagyon küszködött a bal combjával, amely most állította meg őt. Reméljük nem nagy a baj, és mielőbbi felépülést kívánunk neki!

Olyan sokat a másik elődöntőről sem lehet regélni, hiszen az a meccs sem váltotta meg a világot. Ugyan itt nem volt egy sérülés miatt visszalépő játékos, itt egyszerűen csak az történt, hogy szegény Jankoviccsal feltörölték a pályát. Samantha Stosur egy pillanatig sem hagyott kétséget afelől, hogy az első szettet ki nyeri meg: kétszer is elvette a szerb Jelena Jankovics adogatását, sajátjait pedig rendkívül magabiztosan hozta, így mindössze 24 perc alatt 6:1-re behúzta az első játszmát. A 2. szett sem érdemel sokkal több mondatot, az ausztrál lány itt is hamar tudtára adta mindenkinek, hogy ki fog majd Schiavonéval játszani a fináléban.

Talán meg sem kéne próbálni az esélyeket latolgatni, hiszen szégyen vagy sem, nem ismerem annyira ezt a két játékost ahhoz, hogy így a meccsük előtt mondhassak egy biztos tippet részemről, de szerintem inkább Schiavone. Mindketten hatalmas meglepetésre vannak itt, élvezzék ki a meccs minden pillanatát, nem biztos, hogy adódik számukra még egy ilyen lehetőség. Amúgy 3 szettes döntő lesz.
Szombaton mindenre fény derül majd.

 

Nem jött össze

Roger kiesésével eldőlt, hogy idén Párizsban nem jön össze a mindenki által remélt és szinte már-már elvárt csúcsdöntő. A Federer-Nadal párharc semmi máshoz sem fogható, esetleg a régi idők Björn Borg-John McEnroe; Boris Becker-Ivan Lendl; Pete Sampras-Andre Agassi csatákkal összehasonlítható atmoszféráját nem élheti át a Garros publikuma. Igazából senkit nem lehet ezért hibáztatni, maximum Robin Söderlinget, aki egyszerűen azon a napon jobbnak bizonyult, mint (most írjam azt, hogy a svájci világelső?-vajon az lesz-e még a torna végeztével?) ellenfele.
Kesergésre azonban nem lehet ok, hiszen mindenféleképpen izgalmas és színvonalas döntőt élvezhetünk majd. Hogy kik lesznek a résztvevők, az még képlékeny. A Novak Djokovics-ot búcsúztató Jürgen Melzer ellen még Rafa Nadal sem mehet biztosra. Az osztrák fiatalember hatalmas küzdeni tudásról tett tanúbizonyságot, mikor két szettes hátrányból tudott felállni és fordítani egy ilyen játékos ellen, mint Djokovics. Jó volt látni Melzer és Almagro játékát is, jó volt látni, hogy mind a ketten milyen bátor játékra képesek és jó volt látni, hogy nem csak a Top10-be tartozó játékosok képesek borzasztóan gyors, erős és agresszív játékra.

Már csak négyen maradtak állva a Garroson és Federer kiesése után, valószínűleg senki sem mer jelenleg jóslatokba bocsájtkozni, ezért én sem teszem. Az biztos, hogy ha Rafa ötödször is diadalmaskodni tud, újra elfoglalhatja a teniszvilág trónját.

Az alábbi videón a Nadal-Almagro meccs legfontosabb pillanatai, illetve egy Rafa interjú is megtekinthető:

 
süti beállítások módosítása